Tóth Kálmánné (szül. Pál Jolán)
(1932-2010)
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kékcsén született 1932. április 28-án.
1953-ban végzett a nyíregyházi Állami Tanítóképzőben. Mezőnyárádon 1953-tól 1958-ig, majd 1962-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított.
Szolnoki Jenő így jellemezte egy 1965-ös minősítési jegyzőkönyv szerint: "Az alsó osztályok, de elsősorban az első osztályok specialistája az iskolában. Nagy türelemmel, melegséggel, komoly odaadással és értékes szakmai ismerettel törekszik osztályában a legjobb eredmény elérésére."
Joli néni ízig-vérig pedagógus volt. Jó színvonalon tanított, de az iskolában töltött utolsó éveiben is képes volt a megújulásra: napközis nevelőként fáradhatatlanul, fiatalos lelkesedéssel szervezte a gyerekek tanulását és szabadidős tevékenységét is. Tagja volt annak a pedagógus nemzedéknek, akik Mezőnyárád iskolájának hírnevét megalapozták.
Míg tehette, nyugdíjasként is visszajárt hozzánk. Hálás volt egy beszélgetésért, egy ünnepi meghívásért.
2010. szeptember 24-én reggel az iskola közössége néma vigyázállással tisztelegve emlékezett a tanítóra és kollégára.
MIZSÁK ISTVÁN
(1926-2004)
1926. december 14-én született Fűzérradványban. Az egri Állami Pedagógiai Főiskola magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát 1954-ben. 1953-tól 1961-ig Hajdú-Bihar megyében, Fülöp községben tanított. 1961-től 1987-ig, nyugdíjba vonulásáig a mezőnyárádi Általános Iskolában dolgozott. 2004. július 23-án hunyt el.
Tóth Kálmánné (szül. Pál Jolán)
1932-2010
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kékcsén született 1932. április 28-án.
1953-ban végzett a nyíregyházi Állami Tanítóképzőben. Mezőnyárádon 1953-tól 1958-ig, majd 1962-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított.
Szolnoki Jenő így jellemezte egy 1965-ös minősítési jegyzőkönyv szerint: "Az alsó osztályok, de elsősorban az első osztályok specialistája az iskolában. Nagy türelemmel, melegséggel, komoly odaadással és értékes szakmai ismerettel törekszik osztályában a legjobb eredmény elérésére."
Joli néni ízig-vérig pedagógus volt. Jó színvonalon tanított, de az iskolában töltött utolsó éveiben is képes volt a megújulásra: napközis nevelőként fáradhatatlanul, fiatalos lelkesedéssel szervezte a gyerekek tanulását és szabadidős tevékenységét is. Tagja volt annak a pedagógus nemzedéknek, akik Mezőnyárád iskolájának hírnevét megalapozták.
Míg tehette, nyugdíjasként is visszajárt hozzánk. Hálás volt egy beszélgetésért, egy ünnepi meghívásért.
2010. szeptember 24-én reggel az iskola közössége néma vigyázállással tisztelegve emlékezett a tanítóra és kollégára.
Nyugodjon békében!
1965-2004
(1935-2014)
1935. január 12-én született Bodrogkisfaludon (ma Bodrogszegi). 1945-53 között a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnáziumban tanult. 1956-ban államvizsgázott az egri Pedagógiai Főiskolán orosz szakos tanárként, majd 1960-ban elvégezte a történelem szakot is. 1955-től 1995-ig Mezőnyárádon tanított nyugdíjba vonulásáig. 1963–tól a járás orosz szakmai munkaközösségének vezetését, 1975-től megyei szakfelügyelői, majd vezető szakfelügyelői munkát végzett.
2014. november 11-én hunyt el.
Elemi és polgári iskoláit itt végzi, majd az Egri Angolkisasszonyok Tanítóképző Intézetében 1928-ban szerzi meg a tanítói oklevelét.
1929-ben Hajdúböszörményben, 1930-tól Mezőnyárád községben tanít első-második osztályt 35 éven keresztül. Nyugdíjba 1965-ben ment.
A tanító házaspár fölött az egyház teljes jogot gyakorolt. Életvitelüket az egyház diktálta szabályok határozták meg, amit a vallási- és emberi követelmények alapján – az utókor véleményére alapozva - maradék nélkül teljesítettek.
Mindkét tanító mélységes hívő volt, az istentiszteletekre szervezték, ha nem volt elég, kötelezték a fiatalokat.
Született 1896. április 20-án Buzita községben, Abaúj Tolna vármegyében. Népiskolai tanítói oklevelet 1916. június 24-én a Kassai Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett.
1919. július 25-én nevezték ki az Alsóábrányi Elemi Iskola tanítójának.
1923. szeptemberétől az Egri Érseki Hivatal előterjesztése alapján a Mezőnyárádi Elemi Iskola tanítója. Sok éven keresztül az I-III. osztályt tanítja.
Munkaszolgálatra 1942-ben vonul be Ukrajnába, ahol 1 évig teljesít szolgálatot, 1943-ban szerel le.
1945-ben letartóztatják alaptalan vádak miatt, és 7 év börtönre ítélik.
Másfél év után a vádak alól felmentik, 1947-ben szabadul.
4 évig állás nélkül volt. 1951-ben újra tanít történelmet és oroszt.
A munkaszolgálat során szerzett betegsége egyre súlyosbodott, 1954-ben elhunyt.
SZOLNOKY JENŐ
(1920-1995)
1920. szeptember 29-én született az Abaúj megyei Gadna községben. Apja Szolnoky János, Amerikát megjárt ember volt, aki négy gyermeket nevelt az igen nehéz körülmények között élő, kevéske földön gazdálkodó családban. Anyja Kisida Mária a gyermekeket nevelte.
Középiskolai tanulmányait Szikszón kezdte el, majd a nyíregyházi Állami Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet 1940-ben. Még ebben az évben Homrogd község elemi népiskolájában kezdett tanítani. Az 1941-1945-ig terjedő időt a II. Világháború eseményei vették el az életéből. Ezután ismét Homrogdon tanított. 1947-ben a szegedi Tanárképző Főiskolán tanult tovább és 1949-ben szaktanítói oklevelet szerzett. 1950-ben az egri Pedagógiai Főiskolán matematika-fizika-kémia szakon tanári oklevelet kapott.
Tevékeny résztvevője volt az iskolák államosításának. Homrogdon az államosítás után az Állami Általános Iskola igazgatója lett.
1950. augusztus elsején került Mezőnyárádra, s kinevezték az iskola igazgatójának. 1958-ban a Testnevelési Főiskolán középiskolai testnevelés szakos tanári képesítést szerzett.
Mezőnyárád községben 1981. december 31-ig volt az iskola igazgatója, egészen nyugdíjba vonulásáig. 31 évet élt és dolgozott, nevelt és oktatott Mezőnyárádon. Életének jelentős részét a gyermekek testi és szellemi nevelésére fordította. Sokirányú tevékenységet végzett, de talán szívéhez legközelebb állt a sport. A testnevelés terén kifejtett tevékenységére jellemző, hogy nemcsak Mezőnyárád község életében, hanem az akkori mezőkövesdi járás egész területén meghatározó egyéniség volt. Tanítványainak országos szinten is jelentős sportsikerei jelzik: Kiváló szakember volt. Példamutató pedagógiai munkája és vezetői kvalitásai nagyban hozzájárultak iskolánk jó hírnevéhez.
1975-ben indította útjára az akkor „Felszabadulási Váltóverseny”-nek nevezett tömegversenyt, mely a mezőkövesdi járás valamennyi általános iskoláját mozgósította. A versenyt a rendszerváltás után „Mezőnyárádi Váltóverseny”-re keresztelték.
1999-ben ennek a versenynek a 25. alkalmára került sor. Szolnoky Jenő emlékének az utókor számára történő megőrzésére ettől az időponttól az esemény „Szolnoky Jenő Váltóverseny” néven szerepel a versenynaptárban.
Szolnoky Jenő életútja küzdelmes volt, élete példája lehet a ma fiatalságának, munkájának eredményei Mezőnyárádot gazdagították.