Szeptember utolsó napján a felső tagozat tanulmányi kiránduláson volt Visegrádon. Az időjárás nem

A buszos utazás az esős időt leszámítva a megszokott módon folyt. (Beszállás, elhelyezkedés, idegeskedés a későn jövők miatt, utazás, megállás kisebb-nagyobb dolgok miatt megérkezés).

Az időjárás továbbra is haragudott ránk, de nem foglalkoztunk vele. A Salamon torony udvarán annyi érdekes dolgokra kellett figyelni, hogy az esőre már nem jutott kapacitásunk.

A gyerekek készíthettek agyagból  emblémát, a bátrabbak kipróbálhatták a csillag dobálást, a nyilazást,  a még bátrabbak pedig ehettek olyan ételt, amit még maga Mátyás is megkóstolhatott volna, mert az ő korából származó recept alapján készítették el.

A csigalépcsőt megmászva gyönyörködhettünk a Dunakanyar szépségében. (Készültek is az új profilképek a facebookra!)

Felemelő élmény volt, hogy ott jártunk, ahol maga Mátyás is járt pár száz évvel korábban!

A hajókirándulást ki zárt, ki nyitott térben élvezte végig. Bár kint hideg és szél volt, a kitartóbbak még is végig kint maradtak.

Az eső ekkorra kezdte megunni, hogy nem hat ránk, és mérgében lassan el is állt. Bár a középkori tánc alatt még próbálkozott, de a lovagi torna alatt feladta. Sokan és nagy tehetséggel próbálták elsajátítani a középkori táncokat.

A következő program a solymász-bemutató volt. Sok új dolgot tudtunk meg erről a rég elfeledett, de lassan újra népszerűvé váló vadászatról. Mindenkinek nagyon tetszett, hogy a sólyom mindig visszarepült a gazdájához, akárhová is állt.

A leglátványosabb talán mégis a lovagi torna volt, amit még Mátyás is megnézhetett volna. A hagyományőrző haditorna klub tagjai igazán látványos műsort adtak nekünk.

Nem győztük csodálni, hogy milyen ügyesen dobják a csillagot, nyilaznak céltáblára, vívnak párviadalt karddal, szablyával, láncos buzogánnyal.

A rossz idő miatt a bobozás helyett a „Meki” lett a záróprogram. Mindenki örömmel fogyasztotta el a kisebb-nagyobb mennyiségű uzsonnáját.

Köszönöm kollégáimnak türelmüket, érdeklődésüket, humorukat, amivel ezt a tartalmas napot végigvitték.

És nem utolsó sorban nagy-nagy köszönet a MEZŐNYÁRÁDI GYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY-nak az anyagi támogatásért, amivel nagyban hozzájárult ennek a szép napnak a megvalósításához.

• Előző
• Tovább